3: Hasfelmetsző Jack Londonja London. A Whitechapel kerületben úgy hullanak a nők, mint a hideg őszi zivatar. Ez egy másféle pokol. Nem hamu és láva, hanem eső és kockakő. Lucifer nem merészkedne ide, mert éjszakánként az utcákat járja a Hasfelmetsző. Anglia számomra irodalomban és…

A történetmesélést elkezdeni a legnehezebb. Később már viszi az ember kezét az írás, de az eleje mindig vacakolós. Hol kezdjük? Mit mutassunk? Mi legyen a nyitány? Az utolsó emberig kezdőfejezetében az ezerötszázas évek végébe csöppenünk, ahol a civilizáció már tudomást szerzett az újvilágról, de…

Simon és Garfunkel dala, a Sound of Silence mágikus erejű. Azt hiszem, ezt sokan így gondolják rajtam kívül. Egyszerre érzem szomorkásnak, és megnyugtatónak. Olyan, mint egy esős országút, ami ki tudja hová vezet. Jóideig ez volt a telefonom ébresztőjének beállítva. És bármenyire is hajnal volt,…

Sade márkiról írni hálás dolog. Gyerekkorom a leghíresebb műveit, a Justine-t és a Juliette—et csak titokban mertük átlapozni, nehogy valamelyik felnőtt meglássa, hogy micsoda perverz dolog került a szemünk elé. Aztán a kamaszkor elmúltával, mikor a márki újra és újra felbukkant az életemben,…