Karácsonykor kiárad a könyvek tengere. Azt sem tudjátok majd, hogy melyik történetet válasszátok. De sebaj, segítek eligazodni, és minden könyvem mellé adok most pár szót, hogy annak a családtagnak a kezébe kerüljön, aki megfelelő a történet elfogyasztására. Requiem: Jöjjön először a friss…

Az író mindig egy kicsit karanténban van. Akkor is, ha éppen nincs világjárvány. A mostani helyzete alig különbözik egy átlagos naptól. Összezárva a saját gondolataival, amit aztán felköhög. Most legalább van ideje. Mint máskor, most is bámul kifelé az ablakon. Figyeli azokat, akik elmennek az ablak…

3: Hasfelmetsző Jack Londonja London. A Whitechapel kerületben úgy hullanak a nők, mint a hideg őszi zivatar. Ez egy másféle pokol. Nem hamu és láva, hanem eső és kockakő. Lucifer nem merészkedne ide, mert éjszakánként az utcákat járja a Hasfelmetsző. Anglia számomra irodalomban és…

A történetmesélést elkezdeni a legnehezebb. Később már viszi az ember kezét az írás, de az eleje mindig vacakolós. Hol kezdjük? Mit mutassunk? Mi legyen a nyitány? Az utolsó emberig kezdőfejezetében az ezerötszázas évek végébe csöppenünk, ahol a civilizáció már tudomást szerzett az újvilágról, de…

Sade márkiról írni hálás dolog. Gyerekkorom a leghíresebb műveit, a Justine-t és a Juliette—et csak titokban mertük átlapozni, nehogy valamelyik felnőtt meglássa, hogy micsoda perverz dolog került a szemünk elé. Aztán a kamaszkor elmúltával, mikor a márki újra és újra felbukkant az életemben,…