Minden megíratott, minden szót elmondtak, minden történetet láttunk és olvastunk már. A történetmesélésnek hagyományai vannak, formulái, Shakespeare-től Michael Bay-ig.  Ezeket lehet elfogadni, és felrúgni. Tény azonban, hogy ha ki akarjuk forgatni őket, nem árt előbb megismerni ezeket az alapformulákat.

Ebben a cikksorozatban igyekszem összeszedni a könyvszerető olvasóknak, és a kezdő tollforgatóknak, hogy milyen alaptípusok vannak.

Lássuk hát!

Sztoritípusok – 1. A keresés

A főszereplőnk itt alapvetően egy jól meghatározott célt keres. Ez lehet, egy személy, egy számára fontos tárgy, vagy egy hely.  A keresésben erősen motivált szereplőre van szükségünk. A motiváció bemutatásában aprólékosan, hitelesen kell eljárni, kerülni az ad hoc dolgokat. A motiválatlan hős elveszettnek tűnhet. A keresés sikerességétől függhet a saját, vagy szerette élete, esetleg nagy tömegek sorsa. Mivel a hősünk áll az előtérben, gondos, aprólékos jellemmel kell felruházni. Ennek a sztoriszerkezetnek az előnye, hogy mozgatja a szereplőt, tehát alkalmas a világának bemutatására a hős utazásán keresztül. Továbbá „súlyosabb” irodalom is kerekíthető belőle, ha a „kincset” behelyettesítjük egy alapvető emberi értékkel, vagy egyetemes dologgal. A Kincs lehet tudás, boldogság, megváltás, emlékek.

A kiindulási alap általában az otthon. Főszereplőnk itt még „naív”. Szükségünk van egy utazást, indulást kiváltó eseményre.

Útra keléskor csatlakozik hozzá egy útitárs, barát, aki segít a hősünket úton tartani, és nem elveszteni a célt. Don Quijote-nak ilyen Sancho Pansa, Frodónak Samu.

Útközben hősünk jelleme próbára tétetik, gyarapszik tudásban felnő a feladathoz.

Végkifejlet szempontjából létezhet optimista és pesszimista lezárás is. Az elsőben értelemszerűen a hős eléri a célját, a másodikban kudarcot vall, vagy testi vagy lelki megsemmisülésben végzi be.

A kereső történetek rendszerint sok szereplővel dolgoznak, akik párbeszédekben ütköztetik gondolataikat. Nélkülük unalmassá, túlságosan bensőségessé válik az utazás. Az útitárson kívül rendszerint felbukkan az öreg bölcs, aki segít csüggedt hősünknek továbbhaladni az útján.

Továbbá a hős megkísértése szintén része szokott lenni a kalandnak, ami kiváló alap, hogy a már említett megmérettetést megírjuk.

A kereső sztoritípus számos helyen tud kapcsolódni más alaptípusokhoz. Azok elemei könnyen átemelhetők ide.

Példák: Odüsszeusz a hazavezető utat keresi. Don Quijote a lovagkor erényeit, romantikáját akarja megtalálni.