Ez is egy örökzöld sztoritípus. A gyermekkor felnőttkor átmenete, változása, törése valószínűleg mindig is témája lesz az embernek.
A növekedés során az ifjú leány, vagy fiú megtanulja az élet alapvető leckéit. Érzelmileg viharos időszakában, a végletek közt őrlődik. Elveszik, megtalálja magát, kríziseket él át, átesik az első szerelmen, esetleg szerelmi csalódáson. Végül megtalálja a helyét a világban.
Érdekes kontraszt, hogy miközben az élet nehézségeit kapja szembe, az esetek többségében az ilyesfajta irodalom pozitív végkicsengésű.
Első és legfontosabb mérföldköve a krízis, ami kiváltja a felnőtté válás folyamatát. Ez általában egy súlyosabb krízis, trauma. Lehet családból kiszakadás, szülő halála.
Az út során fontos, hogy szimpátiát keltsünk a szereplőnk iránt az olvasóban.
A fejlődés stációi legyenek lépésekre bontottak. Ne akarjunk rögtön felnőtt-gyermeket írni. Legyenek meg a gyerekségei, amit vagy elveszt a harcokban, vagy sikerül átörökítenie felnőtt korára.
Általánosan használt elem legalább egy erős mentorfigura. Egyes regények több mentort használnak egyes fejezetekhez, „életfázisokhoz”, de gyakoribb az egy karakter használata, aki jótanácsokkal láthatja el szereplőnket.
Híres mentorok: Obi van Kenobi Luke Skwalker mentora a Csillgok Háborújában, Matula bácsi Tutajos nevelője, Karak pedig Vuk vigyázója.
Legalább egy, de olykor több szociális probléma is megjelenik a történetben. Ezek lehetnek a rasszizmus, korkülönbség, nőgyűlölet, osztálykülönbség.
Egy fenyegetés, vagy közelgő veszély, ami feszítetté teszi a cselekményt, ha nem is fizikailag, de a főszereplő pszichéjére tekintve mindenképp.
Legalább egy hazug, vagy áruló, akiben szereplőnk hisz, de végül csalódnia kell. Elvégre a felnőtté válás története a legtöbbször a naivitás elvesztése, az pedig csalódással érhető el.
Az ifjú felnőttünknek is kell egy cél, amit hajszolhat a történet során. Az ilyen típusú regények szereplői jellemzően nem anyagi dolgokat hajszolnak, hanem a vágyaik vezérlik őket.
A főszereplőnk nem olyannak látja a világot, amilyen, hanem amilyennek látni szeretné.
Vágyai elérésének útján a főszereplő változik, ahogy megtanulja, hogyan érheti el a célját. A konfliktus külsőleg és belsőleg is zajlik benne, míg végül a fiatalunk elnyeri azt a formáját, amivel elérheti célját.
A változás egyfajta gyorsulásként van jelen, és természetesen sokkal gyorsabban zajlik, mint a való életben. A regény, sztori tempója azonban egyre gyorsul a végkifejlet felé.
Példák: Fekete István: Tüskevár; Jerome Salinger: Zabhegyező, Mark Twain: Huckleberry Finn.
Jó olvasást, jó írást mindenkinek.
Korábbi műhelyek:
https://benyakzoltan.blog.hu/2020/01/18/konyvmuhely_sztoritipusok_1_a_kereses
https://benyakzoltan.blog.hu/2020/01/25/konyvmuhely_sztoritipusok_2_a_kaland
