King AZ című könyve 1986-os megjelenése óta tart minket hideglelésben. A történetben felváltva láthatjuk a gyerekszereplőket, és a 27 évvel idősebb felnőtt énjüket. Ez kiváló alkalmat ad az írónak, hogy bemutassa a változásukat a két életkor között. Mindemellett természetesen megkapjuk az irodalom egyik legjobb gonoszát, Pennywise-t, a bohócot, aki képes alakot váltani, a legkülönfélébb, legmeglepőbb módokon terrorizálni hőseinket, és rajtuk keresztül az olvasót.

1990-ben készült néhány epizódos sorozatban még Tim Curry rémisztgette azon nézőket, akik nem merészelték kezükbe venni a 1138 oldalas könyvmonstrumot. Huszonhét évvel később újra mozikba került egy modernizált változat, ami közönség, és kritikai sikert is aratott. Pennywise, a bohóc most elevenebb, mint valaha. Lássuk most, hogy jött világra őrémsége.

King mester maga is felfedett néhány műhelytitkot a bohóc születésével, és egyik legismertebb regényének írásával kapcsoltban. Az író egy kiszáradt folyómeder feletti fahídon ment át, mikor eszébe jutottak gyerekkorának rémtörténetei. Egészen pontosan A három kicsi kecske sztorija, amiben a kecskék egy hasonló hídon kelnek át, ami alatt egy troll lakik. A troll aztán megállítja a kecskéket, és meg akarja enni őket. Az első kecske azt mondja, hogy ő még túl kicsi, a troll pedig jobban jár, ha a másodikat eszi meg, mert ő sokkal nagyobb. A második kecskével is hasonlóképpen jár a troll. Ő a harmadikat javasolja megevésre. Mikor a harmadik kecske megérkezik, szarvával kiszúrja a troll szemét, így mindhárman átjutnak a hídon.

Kingre már gyerekként nagy hatással volt a mese. „Ez valami olyan volt, ami nagyon ártatlannak tűnt a felszínen, de alatta végtelenül gonosz.”

Ez lett a mágikus pillanat, amikor elkezdett gondolkodni a gyermekkor fantasztikus félelmein, és azon, hogy ezek mivé válnak egy realistább felnőtkorban. A képzelt szörnyek valóságossá válása. A gondolat annyira befészkelte magát a fejébe, hogy nem hagyta nyugodni az ezt követő két évben. Érlelődött, alakot váltott. A rozoga fahíd Derry városává változott. A város alatt pedig ott húzódnak a csatornák, elfeledett alagutak, ami ideális élőhely egy mesebeli troll számára. Aztán 1981 nyarára elegendő részlet alakult ki az író elméjében, hogy elkezdjen komolyabb kutatásokat végezni a témában. A szöveg kezdett alakot ölteni.

Megvolt hát a színhely a sztorihoz. King az írás idején Bangor városában lakott családjával, így a bangori helyszínek is beleszövődtek a cselekménybe. Az utcák, a terek egyébként más munkáiban is visszaköszönnek. A város önálló karakterrel bír a történetben, zűrös történelemmel, és természetesen egy túlvilági gonosszal.

King elmondása szerint sokat sétált a városban újra és újra feltéve magának a kérdéseket: „Mi történt itt? És ott?” Bangor elég kemény hely volt akkoriban, az író pedig úgy gondolta, hogy a helyiek történeteit a múltból szintén beépíti a sztorijába. Az egyik legszomorúbb történet az éjszakai klubban történt tűzeset volt. A szesztilalom idején a Brady-banda néven ismert gengszterek csúnya lövöldözést rendeztek ott, amit gyújtogatás követett.

Számos érdekes pletykát hallott a város régi csatornarendszeréről, aminek nagyrésze elhagyatott volt.

A saját képzeletét és a városi legendákat ötvözve született meg Derry bűnös múltja a huszonhét évenként bekövetkező borzalmakkal, gyermekgyilkosságokkal, amelyeket elfed a múlt köde… míg aztán bő emberöltővel később újra kezdődnek a dolgok.

A legérdekesebb anekdota még hátra van. Pennywise az alakváltó bohóc születése. Egy Conan O’brien tévéműsorban King elárulta a részleteket. Ki gondolta volna, hogy a bohóc nem születik meg, ha King nem vállalkozik egy általa gyűlölt repülőútra?

„Egy könyturnén voltam. Az első nagy könyvturnémon. Az első osztályon utaztam, mikor megjelent Ronald McDonald bohócnak öltözött fickó. Természetesen éppen mellém szólt a jegye. Olyan vagyok, mint egy mágnes, ami vonzza a bizarr dolgokat. A McDonald’s bohóca cigarettára gyújtott, és koktélt rendelt. Nem bírtam megállni, megkérdeztem, hogy honnan jött. Ő azt felelte: McDonald’s-földről. Kiderült, hogy Chicagóban járt egy gyorséttermi vezető állásinterjún.”

Hát ez indította be a fogaskerekeket az író fejében, és még hozzátette: „Ez egészen szürreális. Ha a gép lezuhan, egy bohóc mellett halok meg.